IB Controll Informatikai Szakmai Ösztöndíj – 2025/2026. tanév tavaszi félév – beszámoló

Amikor hallgató voltál, találkoztál-e az IB Controll Informatikai Szakmai Ösztöndíj kiírásával a Neumann János Egyetemen? Pályáztál-e az ösztöndíjra? Ha igen, miért, ha nem, miért nem?

Ezekkel a kérdésekkel kértem a kollégáim segítségét a jelenlegi beszámoló elkészítésében. A kérdésekre összesen 25 kolléga válaszolt, közülük 7 fő nem erre az egyetemre járt vagy olyan régen járt ide, amikor még nem hirdettük meg a pályázati lehetőséget, 4 fő megpályázta az ösztöndíjat, 14 fő nem.

A téma szempontjából releváns 18 fő válaszát az alábbiakban ismerhetitek meg.

A pályázat kiírásával szinte mindenki találkozott, látta a plakátot, szóróanyagot. Volt, aki a Neptunon, Facebookon is találkozott a hirdetéssel.

Aki pályázott, vajon miért tette?

A kollégáim más-más indokkal vágtak neki ennek a kihívásnak:

• egyikőjükkel az egyetemen tartott állásbörzén beszélgettünk és ajánlottuk neki a pályázati lehetőséget; arra gondolt, hogy az álláskeresés előtt tapasztalatszerzésnek ez egy jó alkalom, hiszen itt egy cég képviselői előtt kell magáról beszélnie; az állásbörzés beszélgetés alapján úgy találta, hogy támogató a közeg, így, ha valami nem úgy sikerül, ahogy szeretné, akkor sem lesz semmi gond;
• másikukkal a Raspberry Kreatív: A RASPBERRY ÉS TE – mit tudtok kihozni egymásból? versenyen találkoztunk; ez a találkozás bátorította őt arra, hogy pályázzon, mert itt betekintést nyert a cégünk életébe, látta, hogy milyen a hangulat; emellett szeretett volna visszajelzést kapni a munkájára vonatkozóan, illetve gyakorolni szerette volna az interjú szituációt;
• a harmadik kolléga testvére már nálunk töltötte a szakmai gyakorlatát, amikor jelentkezett az ösztöndíj pályázatra; őt az motiválta, hogy meglássa, milyen is egy ilyen beszélgetés, mennyire stresszes egy ilyen helyzet; úgy gondolta, hogy valamelyest tét nélkül lehet gyakorolni az interjúzást és ebben valóban segítség volt a meghallgatás;
• a negyedik kollégám pedig szakmai gyakorlati helyet keresett és úgy gondolta, hogy ez az ösztöndíj pályázat segíteni fog ebben; segített, itt töltötte a szakmai gyakorlatát.

A 4 főhöz képest arányaiban sokkal többen vannak azok, akik nem pályáztak. A „miért” kérdésre adott válaszokat három kategóriába tudtam sorolni (egy ember többféle választ is megfogalmazott): önbizalomhiány (78%), egyetemi elfoglaltság (11%) és lustaság (11%).

Mivel a legnagyobb százalékban az önbizalomhiányt fogalmazták meg a kollégák, mint ami eltántorította őket a pályázástól, hadd osszam meg veletek, hogy hogyan öntötték szavakba ezt a bénító erőt:

• „Imposztor szindróma, alacsony önbecsülés.”
• „Én mire föl jelentkezzek? - ha a nagyon ügyesekhez mérem a saját tudásom, akkor úgysem kapnám meg az ösztöndíjat.”
• „Minek próbáljam meg, ha úgyis lesznek jobbak.”
• „Úgy gondolom, hogy nem vagyok olyan jó, hogy megérdemeljem az ösztöndíjat, és vannak nálam sokkal ügyesebbek, akik megnyernék. Sajnos nincs a hallgatóknak pontos visszacsatolása arra nézve, hogy milyen képességei vannak (a tantárgyak jegyei nem feltétlen adják vissza a valós tudást, főleg mióta megjelent az AI használat). Visszanézve látom, hogy az ügyesebbek között voltam.”
• „Túl pesszimista vagyok ezekhez a dolgokhoz, nem szeretek ilyen eseményekre járkálni.”
• „A tanulmányi osztályra be kell menni – már itt lebeszéltem magam.”
• „Introvertált vagyok.”
• „A diákok 90%-a – köztük én is – úgy éreztem, hogy úgysem fogom megkapni, majd valami nagyon okos fogja megkapni, ezért nem is bajlódtam vele.”
• „Az informatikusok szociálisan szorongók és ez egy szociális szituáció, ahol meg kellene mérkőzniük, lehet, ha egy kötetlen kávézásra lehetne jelentkezni, oda se mennének; bátorság kellene, hogy ezt megugorják.”
• „Sokan félnek attól, hogy el kell jönni beszélgetni – hallgatóként félelmetesnek tűnik, hogy eljössz egy céghez, aki ezen a szakterületen tevékenykedik. A szakmai gyakorlatos felvételi eljárás is félelmetes annak, akinek még nem volt ilyenben része, de ezt muszáj meglépni, ezért erőt kell vegyen magán az ember; az ösztöndíjra pályázni nem muszáj, ezért nem is csinálja az ember.”
• „Nem voltam túl proaktív, bár játékot fejlesztettem, ezt túl általánosnak gondoltam és nem tartottam kiemelkedőnek.”
• „Nem pályáztam meg, mert nem találtam magam elég jónak. Nem csináltam semmi extrát, nem vettem részt TDK-ban. Otthon programoztam, de ezt nem tartottam elégnek ahhoz, hogy jelentkezzek. Nagyon szakmainak gondoltam a pályázatot.”

Valamelyik választ magadénak érzed-e? Te miért pályáznál, vagy miért nem? Vajon te lebeszéled-e magad arról, hogy pályázz akár erre az ösztöndíjra? Szeretnénk innen is bátorítani benneteket arra, hogy az önbizalomhiány, a lustaság vagy az egyetemi elfoglaltság lidérceit legyűrve próbáljátok ki ezt a pályázatot.

A 2025/2026. tanév tavaszi félévében nagy örömünkre két hallgató, Halász Izabella Mária és Csóka András nem beszélte le magát, hanem bátran nekivágott ennek az útnak. A pályázati dokumentáció benyújtását követően egy személyes találkozásra került sor a bírálóbizottsággal. A bizottság tagjai a Neumann János Egyetem GAMF Műszaki és Informatikai Karon oktató Dr. Csík Norbert és Tóth László tanár urak (ezúton is köszönjük a részvételüket), Apáti László, az IB Controll Kft. ügyvezetője, valamint Kalmár Patrik és Szabó Dániel szoftverfejlesztő kollégák.

A személyes találkozáskor a bírálóbizottság tagjai szeretnék megismerni a potenciális jelölteket, egy kötetlen, jó hangulatú beszélgetés keretében a pályázók szakmai érdeklődésére, elköteleződésére kíváncsiak. Ezek az alkalmak, a bírálóbizottság tagjai által feltett kérdések (és már a meghallgatásra való felkészülés is), segítenek a jelentkezőknek abban, hogy átgondolják, hol tartanak a szakmai életükben, meglássák, hogy az út, amelyre léptek, merre visz, merre vihet.

Engedjétek meg, hogy bemutassuk a félév ösztöndíjasait:

Halász Izabella Mária mérnökinformatikus alapszakos, ipari informatika specializációt választó hallgató, tanulmányait 3 évvel ezelőtt kezdte meg az egyetemen. Vállalva a Haladó arduino programozás tárgy tananyagának kidolgozását betekintést nyert az oktatók világába, emellett az egyetem Duális Képzési Központjának új és modern weboldalát fejlesztő csapat projektvezető helyetteseként a projektvezetői készségeit, képességeit is fejlesztette. Tudományos diákköri munkáján dolgozik, egy robotkutya formálódik a kezei között. Többször részt vett a Lányok Napja kezdeményezésen, mely az egyetemet és a természettudományos szakmákat hivatott népszerűsíteni.

Csóka András ifjú titán, még csak a mérnökinformatikus alapszak második félévében jár. Szakkollégista, a NERO (Neumann Robotics) csapat tagja. Tervei között szerepel a TDK-n való részvétel. Szakmai céltudatosság jellemzi, széles érdeklődési körrel rendelkezik, melynek köszönhetően reményteli szakmai  jövőnek néz elébe. Szintén az ipari informatika specializáció felé orientálódik, bár emellett programozási tudása is kitűnik.

Mindketten ügyes és bátor képviselői a hallgatói társadalomnak, akik a bírálóbizottság egyöntetű véleménye alapján megosztott ösztöndíjban részesültek.

​

A képen balról jobbra: Szabó Dániel (bírálóbizottsági tag – IBC), Tóth László (bírálóbizottsági tag - NJE), Csóka András (ösztöndíjas), Apáti László (bírálóbizottsági tag – IBC),
Dr. Csík Norbert (a bírálóbizottság elnöke), Halász Izabella Mária (ösztöndíjas), Kalmár Patrik (bírálóbizottsági tag – IBC)

Köszönjük, hogy megismerhettük őket, ezúton is sok sikert kívánunk tanulmányaikhoz, életükhöz:
IB Controll Kft. csapata